Legyünk tisztában a vérnyomás fogalmával!

545
HOZZÁSZÓLÁS:

Mielőtt ezt az igen elterjedt vérnyomásbetegségeket részleteznénk, hasznos lehet, ha a vérnyomás fogalmát tisztázzuk. ⇒ A mindennapi életben vérnyomásnak azt a nyomást nevezzük, amely a verőerekben áramló vérben egy arra alkalmas műszerrel mérhető.

Az orvosi gyakorlatban az ún. higanyos vérnyomásmérőket [innen származik a vérnyomás higanymilliméterben (rövidítve: Hgmm) kifejezett értéke], vagy az automata vérnyomásmérőket használják. Utóbbiak számokkal mutatják a vérnyomást is és a pulzusszámot is.

A vérnyomást két, Hgmm-ben megadott számmal jelöljük:

  • A „felső”, az úgynevezett szisztolés érték azt jelzi, hogy mekkora nyomás uralkodik az érrendszerben akkor, amikor a szív összehúzódik.
  • Az „alsó”, azaz az úgynevezett diasztolés érték pedig azt mutatja meg, hogy mekkora nyomás „marad” meg akkor, amikor a szív elernyed. Ez alapvetően attól függ, hogy a vér milyen sebességgel tud az artériákból a kapillárisokba továbbfolyni. A vémyomást tehát e két számmal jellemezzük, pl. 120/80 Hgmm.

A szív funkciójának lényege, hogy ritmikus működéssel pumpaként vért továbbít az érrendszerbe. A percenként továbbított vérmennyiség, a perctérfogat attól függ, hogy egy alkalommal mennyi vért pumpál ki (pulzustérfogat), illetve hogy milyen gyakran teszi ezt. Minél több vért pumpál ki a szív egy alkalommal, és minél nagyobb a pulzusszám, annál nagyobb lesz a vérnyomás ⇒ A pulzusszám növekedésekor (szapora szívműködés kialakulásakor pl. izgalom hatására) tehát megnő a perctérfogat, és általában fokozódik a vérnyomás is.

A vér, mint minden folyadék, a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé áramlik.

A vérkeringés két fő részből tevődik össze: a kisvérkörből és a nagy vérkörből.
Előbbi a tüdő funkcionális keringési rendszere, a magas vérnyomás szempontjából nincs alapvető jelentősége. Utóbbi az érrendszer artériás része, a szívből kiinduló főverőérből (aorta) és az ebből szétágazó verőerekből áll.
A verőerek számtalan elágazódás után kapillárishálózatban folytatódnak, majd a vénás rendszerbe szedődnek össze (A vénák visszajuttatják a vért a szívbe). A verőereket a kapillárisokkal az ún. arteriolák kapcsolják össze. Ezek az igen szűk, relatíve vastag, izmos falú kis artériák igen fontos szerepet töltenek be a vérnyomás szabályozásában.
Az arteriolák szabályozzák ugyanis, hogy a szív által kipumpált vér hogyan áramolhat a kapillárisokba. Ha az arteriolák szűkülnek (érszűkítő anyagok bejutásakor pl. nikotin!), akkor a vér áramlásával szemben megnő az ellenállás, tehát az artériás rendszerben megnő a vérnyomás. Ha értágulat jön létre, akkor a vérnyomás csökken.

A vérnyomás egy egészséges embernél is állandóan változik a nap folyamán a tevékenységtől és az idegállapottól függően. Jelenlegi tudásunk szerint magas vérnyomást állapítunk meg akkor, ha a mért érték nyugalmi állapotban (legalább 5 percig tartó ülés után, semleges hőmérsékletű környezetben), két mérés átlagát tekintve eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-t.

545
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]